Társadalomkritika és elemzés - Feminista irányzatok
TEK kör
2009-10 tanév II. félév

A feminizmus kétszáz éves története során megkísérelt létrehozni egy olyan társadalomkritikai nézőpontot, amely rámutat a nők másodrendűségének eredetére, rendszerszerű voltára, és fenntarthatatlanságára.  Az elemzések, társadalomkritikai írások érvekként szolgáltak a kibontakozó nőmozgalom számára. A nők jogi emancipációja után azonban felmerült a kérdés, milyen társadalmi mechanizmusok teremtik újjá a nemek közötti egyenlőtlenségeket. A women’s és gender studies törekvései, szempontjai a társadalomtudomány részévé váltak az 1970-es éveket követően elsősorban az angolszász területeken, majd az egész világon, elsősorban a polgári demokratikus berendezkedést követő országokban.
A félév során a klasszikus liberalizmus nők helyzetére vonatkozó érveitől kezdve a rendszerváltozást követő időszakig áttekintjük a feminizmus egyes jellemző törekvéseit, mind a társadalomkritikai és az elemző mozzanatokat.

A félév során tárgyalt témakörök:
(egy-egy témakör tárgyalása a feldolgozandó anyag nagyságától függően 2-3 óra)

1.
A klasszikus liberalizmus, mint az egyenlőtlenség/diszkrimináció kritikája.
Mary Wollstinecraft  és John Stuart Mill érvei

John Stuart Mill-  Harriet Taylor Mill, The Subjection of Women. 1869.
Az esszé teljes szövege letölthető: http://www.constitution.org/jsm/women.htm
Magyarul: az OSZK-ban helyben olvasható példány. (1890?)

2.
Társadalmi mozgalmak/társadalomkritikai elemzés – Szüfrazsettek nemzetközi szervezetei és magyarosrzági feminizmus a századelőn. Ld. Még progresszív, utópikus szocialista, polgári radikális, pacifista mozgalmak
Szemelvények Mársits Rozina, Geöcze Sarolta, Polányi Laura, Willhelm Szidónia munkáiból

3.
’A második nem’ – fogalma - A feminizmus második hullámának előzménye
 Simone de Beauvoir, A második nem. Bp. 1971. Gondolat.
Bevezetés p7- 29, és Mítoszok, p 179-193

4.
 A feminizmus második hullámának irodalma – személyes tapasztalat és tudományos igény:
Women’s Studies, Gender Studies

Szemelvények Betty Friedan, The Feminine Mystique és Kate Millett, Sexual Politics c. köteteiből

Germain Greer, A kasztrált nő. Budapest, 2002, Corvina

Dorothy Dinnerstein, The Mermaid and the Minotaur. 1976.

Jackey Stacey, „Untangling feminst Theory”. in: Diane Richardson – Victoria Robinson (Eds) Introducing Women’s Studies. Feminist theory and practice.  p49-74

5.
 Posztmodern és feminizmus találkozási pontjai
Séllei Nóra, Bevezetés, A feminizmus találkozásai a posztmodernnel.

Nancy Fraser - Linda J. Nicholson: ’Social Criticism without Philosphy’. In: Linda J. Nicholson (ed.) Feminism/Postmodernism. Routledge. 1990. p19-39

Jan Flax, ’Postmodernism and Gender Relations in Feminist Theory’ Linda J. Nicholson (ed.) Feminism/Postmodernism. Routledge. 1990. p39-63

Susan Bordo, ’Feminism, Postmodernism and Gender-Scepticism’ Linda J. Nicholson (ed.) Feminism/Postmodernism. Routledge. 1990. p133-157

Rosi Braidotti

6.
Gender a tranzitológiában – Magyaroszág helyzete a nemek társadalmi kapcsolatának szempontból – összehasonlító elemzések a rendszerváltást követő időszakról

Nanette Funk, Cinderella Goes to Market.

Gender in Transition.

Gender Assessment of the Impact of EU Accession ont he Status of Women int he Labour Market. Social Innovation Foundation. 2003.

Katalin Fábián, Contemporary Women’s Movements in Hungary. Globalization, Democracy and Gender Equality. Woodrow Wilson Center Press. John Hopkins University Press. 2009. Baltimore

Statisztikák, CEDAW jelentés, média-elemzés